Az öntési eljárások alapvető gyártási technikák, amelyeket tárgyak és alkatrészek széles skálájának létrehozására használnak azáltal, hogy az olvadt anyagot a formán belül a kívánt formára alakítják. Ezek a folyamatok alapvető fontosságúak többek között az olyan iparágakban, mint az autóipar, a repülőgépipar, az öntöde és a művészet. Az öntési folyamatok nagy vonalakban két fő csoportba sorolhatók: öntőformás öntés és állandó öntés. Ebben az átfogó útmutatóban ezt a két alapvető kategóriát, azok jellemzőit, valamint az egyes csoportokon belüli öntési módszerekre mutatjuk be.
1. Elhasználható öntés:
Az öntőformás öntés, más néven homoköntés vagy ideiglenes öntés, az öntési eljárások egy olyan kategóriája, ahol az olvadt anyag formálására használt forma egyszer használatos, és jellemzően olyan anyagokból készül, mint a homok, a gipsz vagy a kerámia. Az öntési módszerek sokoldalúak, költséghatékonyak, és kiválóan alkalmasak nagy és összetett alkatrészek előállítására. Íme néhány fő jellemzője az öntőforma öntésének:
a. Homoköntés:
A homoköntés az egyik legszélesebb körben használt és legismertebb öntési módszer. Ez magában foglalja egy öntőüreg létrehozását homokban, és olvadt fém öntését a formába. A homoköntvény rendkívül alkalmazkodóképes, és különféle fémalkatrészek előállítására szolgál, a kis alkatrészektől a nagy ipari öntvényekig. Általában motorblokkok, hengerfejek és más nehézgép-alkatrészek gyártására használják.
b. Befektetési öntés:
A befektetési öntés, más néven viaszos öntés, az öntés egy másik formája. Ennél a módszernél az utolsó rész viaszmintáját vagy másolatát tűzálló anyaggal vonják be, hogy öntőformát hozzanak létre. A viaszt ezután megolvasztják és lecsepegtetik (tehát "elveszett viasz"), hogy egy üreges penészüreg maradjon hátra. A befektetési öntés arról ismert, hogy bonyolult és hálóhoz közeli alkatrészeket tud készíteni kiváló felületkezeléssel. Széles körben használják az olyan iparágakban, mint a repülőgépipar, az ékszergyártás és a művészeti öntödék.
c. Kagylóformázás:
A héjformázás a homoköntés egyik változata, amely gyantával bevont homokkeveréket használ a formahéjak létrehozásához. Az eljárás jobb felületminőséget és méretpontosságot kínál a hagyományos homoköntéshez képest. A héjformázást gyakran használják autóalkatrészek, gépalkatrészek és különféle ipari öntvények gyártásánál.
d. Gipsz öntés:
A gipszöntés, más néven gipszformázó öntés, párizsi gipszből készült formákat alkalmaz. Ezt a módszert általában a művészeti és szobrászati öntödékben használják részletes és művészi darabok létrehozására. A gipszöntést prototípusok és egyedi alkatrészek gyártására is használják.
e. Kerámia öntés:
A kerámiaöntés vagy kerámiaöntés tűzálló kerámiából készült formákat alkalmaz. Bonyolult és nagy pontosságú alkatrészek előállítására való képességéről ismert. A kerámiaöntvényt gyakran használják a repülőgépiparban összetett geometriájú repülőgép-alkatrészek gyártására.
2. Állandó öntés formába:
A tartós öntés, ahogy a neve is sugallja, olyan anyagokból, mint például fémből vagy tűzálló anyagokból készült újrafelhasználható formák használatát foglalja magában. Ellentétben az elhasználható formákkal, amelyeket minden használat után eldobnak, az állandó formák többször is felhasználhatók több öntési ciklushoz. Az állandó öntési folyamatokat előnyben részesítik hatékonyságuk, költséghatékonyságuk a nagy volumenű gyártásnál, valamint a konzisztens és precíz alkatrészek előállításának képessége miatt. Íme néhány fő jellemzője az állandó öntésnek:
a. Présöntés:
A présöntés egy széles körben alkalmazott állandó öntési eljárás, amely olvadt fém nagynyomású fröccsöntését alkalmazza egy újrafelhasználható fémformába, amelyet szerszámként ismerünk. Általában összetett és nagy pontosságú alkatrészek gyártására használják olyan iparágak számára, mint az autóipar, az elektronika és a fogyasztási cikkek. A présöntés az öntendő fém típusától függően tovább kategorizálható hidegkamrás és melegkamrás présöntésre.
b. Gravitációs présöntés:
A gravitációs présöntés, más néven állandó öntőformaöntés vagy hidegöntés, a gravitációra támaszkodik, hogy a forma üregét olvadt fémmel töltse meg. Ezt a módszert jó méretpontosságú és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező alkatrészek előállítására használják. A gravitációs présöntést általában az autóiparban és a repülőgépiparban alkalmazzák.
c. Alacsony nyomású présöntés:
Az alacsony nyomású présöntés a présöntés egyik változata, amely alacsony nyomású levegőt vagy gázt használ az olvadt fém öntőformába kényszerítésére. Ez az eljárás nagyobb és vastagabb, csökkentett porozitású alkatrészek előállítására alkalmas. Gyakran használják alumíniumöntvények gyártásához autóipari és repülőgépipari alkalmazásokhoz.
d. Centrifugális öntés:
A centrifugális öntés egy egyedülálló állandó öntési módszer, amelyben az olvadt fémet forgó formába öntik. A centrifugális erő egyenletesen oszlatja el a fémet a formaüreg mentén, így kiváló kohászati tulajdonságokkal rendelkező alkatrészek keletkeznek. A centrifugális öntést csövek, hengerek és egyéb hengeres alkatrészek gyártására használják.
e. Folyamatos öntés:
A folyamatos öntést elsősorban hosszú fémszelvények, például rudak, rudak és csövek gyártására használják. Ebben a folyamatban az olvadt fémet folyamatosan egy vízhűtéses formába öntik, ahol a formán való mozgás során megszilárdul. A folyamatos öntés elengedhetetlen az acél- és a színesfém-iparban.
f. Félig állandó öntés formába:
A félig állandó öntési formák, ahogy a név is sugallja, olyan újrafelhasználható formákat használnak, amelyek élettartama korlátozott, de több öntési ciklushoz is használható. Ez a módszer egyesíti az elhasználható és a tartós öntés néhány jellemzőjét. Gyakran alkalmazzák közepes mennyiségű és bonyolultságú alkatrészek gyártására.
Összegezve, az öntési folyamatokat két fő csoportba soroljuk: öntőformás öntés és állandó öntés. Az öntőforma öntése egyszer használatos formákat foglal magában, amelyek olyan anyagokból készülnek, mint a homok, a gipsz vagy a kerámia, és olyan módszereket foglal magában, mint a homoköntés és a befektetési öntés. Az állandó öntőformás öntés újrafelhasználható öntőformákat használ, amelyek olyan anyagokból készülnek, mint a fém vagy a tűzálló anyagok, és olyan eljárásokat foglal magában, mint a présöntés, gravitációs présöntés és folyamatos öntés. Az öntési eljárás megválasztása olyan tényezőktől függ, mint az alkatrész összetettsége, a kívánt pontosság, a gyártási mennyiség és az anyagszükséglet, és minden egyes eljárás külön előnyöket kínál a különböző ipari alkalmazásokban.






